2009. szeptemberében követéses vizsgálat indult a Debreceni Egyetemen tanulmányaikat akkor kezdő, elsőéves magyar és angol nyelven tanuló orvostanhallgatók körében annak vizsgálatára, hogy a tanulmányokkal járó megterhelés hogyan és milyen mértékben változtatja a hallgatók lelkiállapotát, lelki egészségét. A korábbi adatfelvételek során megállapítható volt, hogy az orvostanhallgatók lelki egészsége, különösen a női hallgatóké, kedvezőtlenül változik az első két évben. Ugyanakkor az orvosképzésben az ismeretátadó, elméleti kurzusok dominálnak, a pszichés terheléssel való megküzdés, valamint a szakmai szerepviselkedés elsajátításának alkalmai korlátozottak. A helyzet javítása érdekében 2011. szeptemberében féléves, 28 órás kreditkurzus meghirdetésére került sor 4-6. éves hallgatók számára, amelynek célja a klinikai tapasztalatokkal és betegélményekkel már rendelkező hallgatók segítése volt. A kurzus Bálint-csoport formájában került lebonyolításra, témái közt szerepelt az orvostanhallgatók mint segítők és betegeik mint kliensek kapcsolatának javítása, a hallgatók számára érzelmileg megterhelő esetek megbeszélése, az orvos-beteg kommunikáció javítása, elsősorban a hallgatók saját klinikai tapasztalataira, illetve betegekkel való találkozásaikra alapozva. A kurzust két, jelentős oktatási és klinikai tapasztalatokkal is rendelkező vezető pszichológus tartotta. A kurzus megkezdésekor, illetve annak zárásakor is kérdőíves felmérést végeztünk, amelynek eszköze megegyezett azzal, amelyet a fentebb említett követéses vizsgálatban is alkalmaztunk. A hallgatók a kérdőívek kitöltésekor azt jeligével látták el, ennek révén lehetőség volt a hallgatók állapotának egyénenkénti megítélésére is, anélkül, hogy személyazonosságuk ismertté vált volna. A kurzust összesen 10, többségében negyed- és ötödéves hallgató vette fel és fejezte be, fele-fele arányban nők és férfiak. Az eredmények alapján a kóros mértékű pszichés stresszel rendelkezők aránya a kurzus végére a kezdeti arány felére csökkent, és 16%-kal csökkent a pszichés stressz átlagpontszáma. Érdekes módon a kurzuson résztvevők koherencia-érzése jelentősen alacsonyabb volt, mint a magyar korosztályos átlag-érték.